Cullen vadászterület

Tárgy: Re: Cullen vadászterület Pént. Ápr. 09, 2010 12:29 pm

*Mégis elhatároztam, hogy vadászok egy kicsit. Edward, Jasper és Emmet messzebbre utaztak, úgyhogy most csak mi nők uraljuk a házat. Ja meg Carslie. El is felejtettem. Mostanában igen sokat van a kórházba. Rengeteg éjszakai ügyeletet vállal. nem is értem, hogy nem jönnek rá, hogy meg sem látszik rajta. Na de végül is mindegy. Engem nem érdekel. Hagytam Emmet-et had menjen el a fiúkkal vadászni. Hiszen imád Jasper erejével és Edward gyorsaságával versenyezni. Néha kiakasztanak engem ezzel a versenyszellemükkel. De néha ahogy elnézem Alice-t is. Habár Jasper - ha nem ő nyer - nem sűrűn szokott belemenni a fogadásokba. Persze, neki ott van Alice, aki mindig megjósolja, ki fog nyerni. És azért ez igy nem igazságos. Néha én is azon gondolkozom, hogy miért nincs valami spéci különleges képességem. Mondjuk én is kiváncsi lennék mások gondolatára. Vagy épp látnám a jövőt. Kicsit kilógok a sorból. De nem baj, hiszen Esme-nek sincs semmi különleges képessége. Na meg Carslie-nak sem. Habár ő mindannyiunknál jobban birja a vért. Ezek a gondolatok cikáznak a fejemben, miközben én cikázok a fák között. Az eső persze megint esik - a változatosság kedvéért. Ebben az egyben egyet értek Bellával - még magamban is kicsit undorodom, mikor kimondom a nevét - ő is utálja az esőt és én is. Oké, hogy kellenek a felhők, hogy ne legyen mindig napsütés, hogy legalább megpróbáljunk úgy élni, mint az emberek. De nem kellene mindig esnie az esőnek. Utálom, ha esik. Most is egy idióta fekete sapka van a fejemen, hogy a hajamat nem tegye tönkre teljesen az eső. Utálom, hogy ha kivasalom, akkor mindig begöndörödik, ha pedig begöndöritem, akkor az esőtől kiegyenesedik. Undoritó. De most csitt! Hallgatózom, és valahogy nem érdekel a hajam és az eső. Patadobogást hallok a közelből. Majd lefetyelést. Igen. Egy szarvas - igen, biztosan az - megállt inni. Elvigyorodom, majd hihetetlen sebességgel oldalról rávetem magam. Egyetlen gyors mozdulattal eltöröm a nyakát, majd hagyom, hogy az izmai kirángatózzák magukat. Amikor a hatalmas szarvas már nyugton van, a nyaki verőérbe mélyesztem a fogam és inni kezdek. Érzem, ahogy a meleg vér lecsúszik a torkomon és érzem, ahogy a kis szomjúság - ami persze még nem volt olyan nagy, de unaloműzésnek tökéletes egy vadászás - elmúlik és a torkom már nem száraz többé. Mikor végzek a szarvassal, beledobom a vizbe, had vigye oda, ahova akarja. Megtörlöm a szám, rendbe szedem a hajam, majd ismét a fák között cikázva hazafelé tartok és ismét átadom magam a gondolatoknak.*

Tárgy: Re: Cullen vadászterület Kedd Dec. 22, 2009 7:45 am

Talán nálam egy kicsit fiatalabbnak tűnt a vámpír első ránézésre, de mivel vámpír így alapból kiesett, hogy velem egyidős legyen. Nem tudom, hogy mióta vámpír, de azért elég félelmetes. Na jó, az egy kicsit csökkentett a félelmemen, hogy nem izzó vörös szemem volt. Ha az lett volna,meg sem állok hazáig. Sőt, inkább itt kikaparom a síromat és belefekszem. Nekem nincs szükségem még egy halálra. Elég volt hogy egyszer meghaltam, nem hiányzik, hogy másodjára is megtapasztaljam ezt az érzést.
rám köszönt, mire a hátamon felállt a szőr. Hangja megbizsergette a bőrömet, de nem a jó értelemben. Kész,vége, nekem innen mennem kell. Vámpír és én halálosan félek tőlük.
Tehát bemenekültem egy fa mögé és onnan néztem, hogy mit csinál. Mert muszáj volt néznem, hogy mit lép, mit csinál. Nem tudtam róla elszakítani a pillantásomat, mert a tudatalattim azt táplálta belém, amint elfordítom a fejem: végem. méghozzá miatta.
hiába hátrált, és volt köztünk két méter és egy lépés még mindig túl közel volt. Szerettem volna tényleg, de tényleg elfutni. Az eső sem nyugtatott, pedig az már egyenletes ütemben koppant a fán és a fák levein, na meg rajtam és a vámpíron, bár az utóbbi elhanyagolható tényező. Csak amiatt nem lehet, mert nem szeretnék hulla lenni.
Még egy választ sem bírtam kinyögni, szabály szerint remegett a térdem. Áldottam az egeket, hogy ott a fa mögöttem, illetve előttem és abban tudok kapaszkodni, hogy nehogy a földön kössek ki.
- K...k...Kylie va..vagyok - préseltem ki magamból a nevemet. Na ezért már megérdemlem azt hogy életben hagyjon.

Tárgy: Re: Cullen vadászterület Kedd Dec. 22, 2009 7:22 am

Néhány perce már futhattam az esőben. Gondolatokat, azaz csak egy gondolatot hallottam. Egy női hang volt. Nem értettem a gondolatait. Mind olyan... védelmező volt. Aztán egy kellemetlen szagot fújt felém a szél. Lassítottam a tempómon. Nem tudtam, mi fog történni, mert lépteket hallottam. Aztán egy lány állt meg tőlem néhány méterre. Attól féltem, hogy el fog ájulni. Közelebb léptem hozzá és orromat újra megcsapta az a kellemetlen szag. Olyan orrfacsaró volt. Néhány perce már meredten néztem a lány arcát, mikor rájöttem, hogy egy farkas áll előttem. Egyből megtettem 3 lépést hátrafele.
- Ki vagy te? És mit keresel a területünkön? Ha a La Pushi falkából származol nem lehetnél itt, hisz köt a szerződés! - mondtam. - Ki vagy te?- kérdeztem már hangosabban. Egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy mit akarhat. A gondolatai még mindig védelmezők voltak, de mintha most már egy kis félelem is vegyült volna belé.
- Nem kérdezem többször, mit akarsz itt? – persze nem akartam semmi rosszart, míg meg nem tudom, hogy ki ő és honnan származik. Féltem, ha csak úgy meggondolatlanul cselekszem, akkor megszeghetem a szerződést.

Tárgy: Re: Cullen vadászterület Szomb. Nov. 28, 2009 3:50 am

Nem tudtam magammal mit kezdeni a motel béli szobámban. sehogy sem jött álom a szememre, inkább fáj minden tagom, főleg a hasamon lévő sebhely. De az mindig ott lesz, jelezvén életem egyik legnagyobb hibáját. Ösztönösen mindig ott van a kezem, védem a hasam, nehogy megint valaki megtámadjon, és aztán... nincs tovább... Jön az elmúlás. Életet meg nem osztogatnak minden utca sarkon.
Na tehát, egyszerűen csak kimásztam az ablakon, kész szerencse, hogy a földszinten voltam és bele vetettem magam az erdőbe. Őszintén nem figyeltem, hogy hova és merre megyek, de nem is érdekelt. Csak egyedül akartam lenni, és ez az érzés fokozódott, mikor az eső is elkezdett esni.
Esernyőt nem hoztam, magasabb középhőmérsékletem miatt, így is gyorsan száradok, és nem utolsó sorban imádom az esőt. Főleg esőben állni, és hagyni hogy rám essen és minden csepp szinte tisztító hatással van a lelkemre
Régen egy barátnőm azt mondta, akkor esik mikor a világon valami szomorú dolog törtnéik. Érdekes módon két évvel ezelőtt nem esett az eső, pedig akkor is volt ok a szomorkodásra...
Felsóhajtottam, majd mentem előre.
A szél vér illatot hozott felém. Nem mintha nagyon érdekelt volna, hiszen tudtam, Forks a vámpírok kedvenc tartózkodási helye, de valami okból kifolyólag a szag után mentem.
Egy teli hasú vámpír pillantottam meg, mire elfogott az erős késztetés, hogy forduljak meg és menjek, mielőtt még valami baj történik. Nem, kész, ez több volt mint rossz érzés. Tiszta páni félelem fogott el, és majdnem ott dobtam egy hátast két méterre a vámpírtól.

Tárgy: Re: Cullen vadászterület Szomb. Nov. 28, 2009 3:48 am

Este van. Itt állok az erdő közepén és várom, hogy egy szerencsétlen állat elém tévedjen, hogy szomjamat tudjam oltani.
Nem telt el sok idő máris meghallottam néhány patadobogást. Talán két áldozatom lesz. A szaguk alapján szarvasok. Egyre hangosabban hallottam a szívdobogást, ez jelezte, hogy egyre közelebb kerültek hozzám. Szépen emberi tempóban indultam feléjük. Még nem akartam elijeszteni őket. Azt akartam lássák, hogy ki végez velük. Érezni akartam a félelmüket. Megálltunk egymással szembe és elmerültem első áldozatom tekintetében. A szomjúság hirtelen tört rám. Gondolom megérezte vesztét, mert eszeveszett rohanásba kezdett. Még tudtam tartóztatni magam. Ki akartam élvezni minden pillanatát ennek a vadászatnak.Hagytam neki néhány méter előnyt, hisz tudtam úgyis utolérem.
Elengedtem a bennem lévő ragadozót. Azt akartam, hogy fájjon annak az állatnak a halál. Úgy ahogy nekem. Mert nekem is fájt a halál.Szörnyű kínok közt átváltoztam. Vámpírrá váltam akaratom ellenére. Elvesztettem a lelkem. És most van egy ember, akit szeretek és aki miattam akar ilyen lelketlen szörny lenni. Én nem akarom őt átváltoztatni, de ő makacskodik. De én töretlenül ellenállok. Ha akkor, mikor először akartam elhagyni Forks-ot nem lettem volna gyáva akkor most nem akarna a világ legjobb teremtése ilyenné válni, mint én. Nem tudom mit tehetnék még. Őt az sem tántorította el mellőlem, amikor tavasszal majdnem meghalt az én hibámból.
Megláttam a szarvast és futottam utána, körülbelül két másodperc után utolértem. Az ösztöneim irányítottak. Megfogtam az állatot és fogaimat a nyaki erébe vájva szívtam ki az adrenalinnal túlfűtött tápláló folyadékot. Egy csepp vért sem hagytam az állatban. Ezután visszafutottam oda, ahol az előbb voltam és megláttam a másik állatot. Azzal nem szórakoztam, megöltem, kiittam a vérét és már indultam is haza, hogy átöltözhessek és mehessek szerelmemhez.

Tárgy: Cullen vadászterület Szomb. Nov. 28, 2009 2:43 am

» Alice Cullen & ...
» Alice Cullen
» Edward Cullen
» Emmett Cullen
» Rosalie Cullen Előtörténet