.:.Vízesés.:.

* Elmosolyodtam, ahogy a víz lassú hullámokkal végig mosta a bokáimat. Halk sóhaj tötrt föl a torkomból, szinte nem is éreztem a fagyos vízet, a még hidegebb levegőt. Kezem bátortalanul a nadrágom zsebébe tévedt, majd egy erélyes mozdulattal kihúztam egy fehér hajgumit és hajamat laza konytba csavartam vele. Pár fürt azonban még így is kilógott, ám ez engem akkor és ott már nem igazán érdekelt.
Valahol, távol megzörrent valami. Embneri fülem alig hallotta meg, de makacsul belém itta magát az elmélet, miszerint nem vagyok egyedül. Megérzés, vagy valami hasonló, azt hiszem...
Azonban ez mind nem volt elég ahhoz, hogy elfelejtsem a történteket. Nagyon nem!

// készül //

Egykedvűen sétálgattam az erdőben. Ma - kész szerencse - nem volt semmi dogom az égvilágon, így megengedtem magamanak a lazítást. Na nem mintha eddig is csináltam volna valamit. Jó, igez csinálgattam: mentem Clare-hez, utána meg valamikor éjjel haza mentem.
Na tehát a vízesés felé mentem, mert tudtam hogy van itt egy szép hely, és ezt midnenféleképpen megszerettem volna mutatni Clare-nek. Ha másnam kiszöktetem éjjel, aztán hajnalban vissza viszem.
A vízesés tetejénél álldogáltam és már készültem is volna ugrani egy szépet, mikor egy szőke hajkoronát szúrtam ki lent. Az illata meg emberre utalt. Bosszúsan morogtam, és igyekeztem úgy lelépni, hogy ne vegyen észre.
Azt viszotn kiszúrtam hogy már a jég higed vízben áll. Elme bajos? Lehet. Tehát a maradás mellett döntöttem, nehogy erre járjon egy éhes vámpír és uzsonnának nézze.

.: Ryan :.
- Pandora!
~ Ne nézz rá...ne nézz oda...nem lehetsz ilyen gyenge! ~
- Pandora Stewart!
~ Azt hiszed, olyan könnyű ez nekem? Akkor csináld Te!~
- Húgi, nézz már ide!
~ menj már a fenébe, Johnny! ~
- Pandora, nem hallasz?!
~ Még, hogy milliomos! Papucsállatka vagy, Pandora! Kis méretű
isten csapása; jobb ha elfogadod! ~
~ Fogd be! Te sem vagy jobb nálam! Sőt, tulajdonképpen
a részem vagy...a szarkazmusom! Szóval nyugi.. ~
- Odaégeted a szószt!
~ Mi...mi?...ÚRISTEN...~
- ÚRISTEN! * sikoltottam fel, mikor megéreztem azt a borzalmas szagot.
A hideg rázott, s egyszerre borzasztóan melegem lett, mikor
ráébredtem, honnan származik.
Johnny barátnőjének piros pascanettaszósza ott füstölgött az edényben, szinte
porrá égetve a fából készült keverőkanalat.
Ijedtemben reflex-szerűen reagáltam, kirántottam a kanalat
a masszából és bevágtam a mosogatóba.
Hiper gyorsan vissza fordultam a fortyogó, elszíneződött valamihez
ott a tűzhelyen, és gyorsan elzártam a gázt alatta.
Mérgesen sóhajtottam, s haragom még inkább fokozódott
mikor hátam mögül bele pillantott csúfos kudarcom megtestesülésébe
a bátyám. Gúnyosan fintorgott, majd oda engedte
Caila-t, a barátnőjét is. Tudta, tőle sokkal nagyobbat fogok ezért kapni, mintha
ő maga kezdett volna el csipkelődni. Bár azt is borítékolni tudtam
magamnak, hogy ez utóbbi sem fog elmaradni.*
- Dora .... mégis, hogy lehetsz ilyen felelőtlen? Elalszol az égő
étel mellett?! A férjed pizzán fog élni?! Hány éves vagy már ? * ordibált Caila magából
kikelve. Szememet forgatva hátráltam el a tűzhelytől.
Caila-nak mikor terhes lett a bátyámtól megjósolta egy szélhámos,
vajákos asszony valami cirkuszban, hogy a születendő gyermeke
sosem fog házasságra lépni, ezért mióta Forks-ba költöztem a bátyámmal
és ővele, mindent megtett, hogy legalább engem, 19 éves fejemmel
megtérítsen... Avégett, hogy kiküszöbölhessük
a bajjós, már-már amúgy is hihetetlen " jóslatot ". Én nem bíztam
ebben az egész őrültségben sosem, de Caila... ő más tészta volt...
Persze nekem rögtön felfortyant a neveltetésem. a díva, a modell
ott kalimpált bennem, még ezen a szemétdombon is és nem hagytam,
hogy a bátyám menyasszonya akár 5 hónapos, akár nem, rajtam
vvezesse le a terhességgel felgyülemlett feszültségeit! LA-ban
is híres voltam, itt is az vagyok!
Mérgesen puffogva távoztam a helységből.*
- Ehhez nekem nincs gyomrom. Tipliztem. * mondtam nemtörődömen,
majd meg sem várva Caila reakcióját felkaptanm a jackie-met
és a hátsó ajtón távoztam. Egyenesen be az erdő sűrűjébe...
Emberi tempóban, nyugodtan haladtam befelé. Furcsa, nem?
19 éves vagyok, gyönyörű, mindenem megvan és erre egy állapotos
kismama dirigál nekem a szószokról! Röhejes!
Csak mikor már rendesen benn jártam a fák sűrűjében jöttem rá,
hogy magassarkú van rajtam. A nagy eltávozásban eszembe se
jutott elő keresni a conversemet, amit Aputól kaptam, még otthon...*
~ Üyes vagy, Dora! ~
* Egy határozott mozdulattal lehúztam őket a lábaimról, majd
az ujjaim közé csippentettem a szalagjaikat és tovább mentem.
Nem sok száj ízem lett volna ismét Johnny és Caila elé állni...
Akkor ocsúdtam fel, mikor fél füllel vízcsobogás ismerős zaját hallottam.
Kíváncsian eredtem a hang irányába, majd mikor oda értem elakadt a lélegzetem.
Egy vízesés!
Ilyet még sosem láttam, csak a fotózásokon, de azok nem voltak ilyen szépek!
Távolról sem!
Öntudatlanul ledobtam cipőmiet a friss, harmatos fűre és nem törődve
a mindössze 5°C -os hőmérséklettel bele tipegtem a kis vízelvezetőbe az allján.
Csodás érzés volt! *

...