Lagúna...

Na igen… az unalom nagy úr, és szemmel láthatólag a srác meg is unta, hogy rám várakozzon. Hát így járt. Na mindegy. A mosolyom nem változott még percek múltán sem, pedig a fejfájásom nagyon erősödött. Nyühhüühüühüüü… farkas akarok lenni… nem jó nyűgösnek és másnaposnak lenni, ha egy állati helyes srác előtted áll.

Nyugodtan tűrtem, hogy végig nézzen rajtam, csak nem fogom emiatt letámadni,’ hogy mersz rám nézni?!’ Kicsit ciki lenne. Elfogadtam a felém nyújtott kezet, majd ezzel egyidejűleg meg is szólaltam.

- Vivian Jasmine Faye a nevem – mutatkoztam be. Kicsit elgondolkodtam, hogy mit is válaszolhatnék, közben azért elvettem a kezemet, ne nézzen könnyűvérű nőcskének… nem vagyok perdita…
- Pusztán levegőztem egyet – válaszoltam végül.
- És te? – kérdeztem mosolyogva, majd az egyik szikla kiszögeléshez léptem és felültem rá. Jeleztem Alex-nak, hogy üljön le ő is, úgy is lehet beszélgetni.

* A lány közelebb jött majd egy fának dőlve elkezdett figyelni. Egy kis idő múlva meguntam és felálltam. Odasétáltam hozzá és bemutatkoztam.*
- Szia! Alex Draven vagyok.
*Mondtam és csábosan mosolyogtam rá. Kezet nyújtottam neki és saját szavamba vágva még egyszer megszólaltam.*
- Mi járatban erre ,szép hölgy?
*Kérdeztem tőle ,ugyanolyan mosollyal ,amilyen bemutatkozásom után megjelent az arcomon. Kissé gondolataimba merültem és a mosoly helyett már csak figyeltem a lányt.Legalább valaki eltereli a figyelmem arról ,hogy mit csinálhattam tegnap miután bementem abba a buliba. Leginkább az érdekel ,hogy jutottam haza és ,hogy mi a fenéért volt ,olyan a lakásom ,mint ahol bomba robbant.Szétrobban a fejem. Ez is a alkalmi emlékezet kiesés jele lehet? Na hagyjuk is nem fogom ,ilyeneken járatni az agyam valakinek a társaságában ,főleg ,ha egy ,ilyen szép lányról van szó.
Még mindig tartottam neki a kezem . Válaszra várva álltam előtte. Végignéztem a lányon és újra elmosolyodtam. Ő is kicsit másnaposnak néz ki..... de ,mint látszik ő ,így is szép.*

Nem csípem a motelt, de szerencsére már kinéztem magamnak egy jó kis kérót a város szélén, közel az erdőhöz. iműdtam az erdőt, meg a szabadsűgot, így csak ez természetes, hogy olyan lakhelyet választok, ahol van arra lehetőségem, hogy rohangálok mint egy fél bolond.

Jut eszembe... Halvány lila fogalmam sincs, mi volt a múlt éjszaka, azon kívül, hogy felmentem a szobámba több tucat piás üveggel. Hát szépen kiütöttem magam. Ja, nálam ez az altató. Farkas vagyok, így nem fog nagyon megártani, remélhetőleg... ha igen, tévedtem.

Lagúna, víz, meg egy srác. Egy SRÁC? Menten elmúlt az álmosságom. Várjunk! Mikor is voltam én álmos? Soha, csak enyhén másnapos.

A srác egész aranyosnak tűnik és szerencsére nem vámpír. Bár ha az lenne az se lenen nagyon gond. egy gyors feszültség levezetés, és máris jobb a napom...

Nos emberként volt a sziklán, így nem lett volna illendő, ha most fogom és átváltozok. Bár úgy jóval kellemesebb lett volna az itt létem, de ne legyek már túl önző...

Mosolyogva közeledtem a fiú felé, aki első ránézésre olyan 20 év körülinek, és mélyen a szemében néztem. Csábosan mosolyogtam, majd mikor körülbelül két méterre voltam megálltam, és egy közeli fának dőltem. Onnan figyeltem a srácot, majd vártam hogy valamit reagáljon. A fajfájásom csak nem akart múlni... Na igen a másnaposság nem jó dolog...

*Ma valahogy máshol ébrdetem ,mint terveztem. Szerencsésebb módon még a saját lakásomban ,de az alsó szinten és a legkényelmetlenebb kanapén. Már csak az a kérdés ,hogy kerültem oda. Ez egy rejtély. A tegnap estéről ,annyira emlékszek ,hogy elmentem egy házibuliba. Ott voltam és beszélgettem valakivel. Aztán homály a folytatás és ma a kanapén ébredtem. Sebaj. A hűtőben három pálinkás üveg és egy félig elfogyasztott pizza. A padlón konfettik sokasága és papírdarabok. Pár törött pohár is a földön volt. Feltápászkodtam a kanapéról és végigbóklásztam a szemét halmon ,ami fene tudja ,hogy került oda. Kivettem egy ásványvizet a hűtőből és ittam az üvegből. Mit sem törődve a mocsokkal felsétáltam az emeletre majd felöltöztem valami kevésbé koszos ruhába és megkerestem a kupac ruha közt a telefonom. A "Takarítónő" néven bejegyzett telefonszámot felhívtam és félkómásan odahívattam. Addig bírtam fenn maradni ,míg letettem a telefont és bedőltem az ágyamba. A következő tényező ,ami megzavart a takarítónő csengetett az ajtón. Megvártam míg kitakarít és leültem a tévé elé. Fél óráig bírtam és ki kellett mozdulnom otthonról. Kis táskába ruha azt irány a lagúna. Kilépve az ajtón letettem a táskát és átváltoztam. Erdőn ,bokron ,fákon átbaktatva elértem a lagúnához. Körülnéztem és inkább visszakanyarodva egy bokor mögé sétáltam. Visszaváltoztam és felöltöztem. KIsétáltam és a víz felé vettem az irányt. A part mentén sétálgattam és csak néztem ki a fejemből ,mikor felbukkant egy lány. Egy vérfarkas. Ez jó hír. Fajtárs és nem egy szipolyozó. Ha szipoly lenne jobb lenne ,ha elhúznám a csíkot mielőtt meggondolatlant tennék ,de szerencsére farkas. Na én is eddig bírtam állva. Kiroppantottam a hátam és leültem a földre. Ketten voltunk itt. Az ismeretlen lány meg én. Na mindegy ,ha idejön idejön ,ha nem nem.*

...