Tisztás...

Igaz nincs szükségem az alvásra, de nagyon hiányzik. Főleg, mikor áttévézem az egész éjszakát és végül a padlón koppan a fejem reggel. Ma is ez volt. Éjjel megnéztem 12 filmet, másszóval egy tucatot. Sajnos, mind hiába...Hajnali négykor kifgyott a filmkészlet, amit kihozhattam a tékából. Tiszta bűn, hogy csak tizenkét filmet lehet kivenni. Hajnali négytől, pedig felkutattam a tévécsatornákat. Száztizenhat tévécsatornából mindössze harmincat ismertem este, ma reggel, pedig mind a százhatot. Kész gyötrelem. A tévéműsorok áradata a fejemben van és csak ezen jár az agyam... Na jó a rejtvényeken is, amik a tévé újságokban vannak. Viszont ma reggel, mikor felkeltem a földről, miután fejjel leestem, kinéztem az ablakon, és láss csodát! Sütött a nap. Kétszer egy héten van ilyen, szóval jobb lesz kihasználni. Az ablaktól berohantam a szobámba és beletúrtam a szekrénybe kivettem a cuccaim majd megcéloztam a fürdőszobát. Lezuhanyoztam, fogatmostam, hajat vasaltam és sminkeltem. Az utolsó hármat egyszerre. Miután a higénia alapszabájait elvégeztem, kirontottam a fürdőszobából és belebújtam a ruháimba. Sikerült felvennem egy XXL-es fehér polót, egy cső farmert, ami ki volt koptatva elég rendesen és a barátnőm nagyannya leócskázta plusz egy rojtos tornacipőt. Ma nem vagyok túl igényes a kinézetre. Hajtsunk a kényelmességre! Felvettem egy hosszú lógós nyakláncot, amin egy nagy csillag volt és két bogyós karkötőt. Ja és az az XXL-es fehér polót, szerencsére nem natúr fehér. Tele van aláírásokkal. Hobbi. Minden barátommmal aláírattam, minden sztárral, minden nevezetes személyiséggel, szóval a fehér poló már nem is annyira fehér. Mindegy. Szeretem a polót és ez a lényeg. Mondjuk a cipőm össze van rajzolva, szóval az aláírások már semmik. Miután felöltöztem kimentem a konyhába ittam egy pohár kávét és bekaptam egy csokis sütit. Elképesztően finom az a süti, amit az itteni cukrász csinál. Zsebre tettem a telefonpm majd a fejembe húztam egy baseball sapit. Lecsörtettem a lépcsőn és orra estem, de felálltam és mentem tovább. Nem lehet elpazarolni az időt, míg süt a nap. Lekaptam a kulcsot a ruhafogasról -bár fene tudja, hogy került oda majd kivágtam az ajtót magam előtt, majd bevágtam és szépen bezártam. Leugrottam a lépcsőről és elkezdtem sétálni. Lehet, hogy otthon siettem, de most már nem kell. Már kinn vagyok semmi baj nem lehet. Szép az ég és....Felnéztem és egy baromi nagy eső felhő volt felettem. Nem szép az ég. Tovább sétáltam reménykedve, hogy nem szakad rám az ég. Már javában távol voltam a háztól, de még mindig La Pushban. Mikor épp beértem az erdőbe rámcseppent egy csepp eső. Eleinte nem törődtem vele és tovább sétáltam, de mikor már majdnem Forks-ban voltam csurom vizes volt a ruhám. Tök mindegy. Én ugyan haza nem megyek Forks-ból. Ha már eljöttem idáig. Azonnal, mikor beértem Forks-ba bementem egy utcai mosdóba, azzal a hittel, hogy találok egy kézszárítót, amivel naggyából megszáradhatok. A reményem valóra is vált. Amint beléptem megtaláltam a kézszárítót és beálltam alá. Öt percig álltam a kézszárító alatt és sikeresen megszáradt a polóm. Most valahogy a nadrágom kellett megszárítanom. Végülis azt nem szárítottam meg, csak a hajam és a baseball sapim. Mikor végre valahára végeztem kisétáltam, mintha mi sem történt volna és örömmel vettem tudomásul, hogy megint süt a nap és jó idő van. Sőt...Meleg van, ami igazán ritka. A városból - ha lehet ezt a 3000 fős valamit annak nevezni- besétáltam az erdőbe. Végigsétáltam az erdőn és végül kilyukadtam a tisztásra. Végre megállhatok. Hétkor keltem és most délután kettő óra van. Eddig sikerült leesnem az ágyról, elindulnom otthonról, eláznom, megszárítanom magam és kilyukadnom egy tisztáson. Huhh...De most vége. Leülhetek. Bementem a tisztás közepére és lecsüccsentem. Na jó lehetek, hogy most pihenek, de mi a fenét csináljak?